DKSE jelenkori történetének előzménye az volt, hogy: volt egyszer egy Debreceni Dózsa.

A férfi kézilabda sportágnak sok évtizedes múltra visszatekintő gyökerei vannak Debrecenben. Az aranykort az 1975-ben magyar bajnokságot is nyert Debreceni Dózsa működése fémjelezte azzal, hogy Varga Istvánék rangadóit közel 10 ezer néző szurkolta végig az akkor még szabadtéri Dózsa kisstadionban.

A Dózsa mellett több NBI/B-s, NBII-es és megyei bajnokságban szereplő férfi csapat volt a városban és a megyében. Mindez párosult egy kiváló utánpótlás neveléssel és pezsgett a kézilabda élet a város általános és középiskoláiban is.

A rendszerváltozást követően a korábban államilag közvetlenül támogatott hazai versenysport is válságba került, nagy múltú egyesületek szűntek meg vagy kerültek a vegetálás állapotába. A megoldhatatlannak bizonyult finanszírozási problémáknak több debreceni csapat és végül a Debreceni Dózsa is áldozatul esett.

A Dózsa 1998. évi megszűnését követte 1999-ben az utolsó mohikánként értelmezhető NBI/B-s Bogáti SE megszűnése, amellyel eltűntek a debreceni csapatok a férfi kézilabda nemzeti bajnokság minden osztályából.

A korábban is sikeresen működő debreceni utánpótlás nevelés a DSI révén tovább termelte a fiatal tehetséges játékosokat, akik számára helyi perspektíva nem lévén az maradt, hogy felnőtté válva szétszéledtek az országban és a világban.